Sárkányfölde.

Sárkányfölde

III.fejezet

A suliban ma se volt jobb a helyzet, szinte hozzám se szóltak. Az utolsó óra töri volt, az óra vége felé már alig vártam, hogy végre átmehessek Sárkányföldére, ahol otthon érzem magam. Azt mondta Lord Syen, hogy belevágunk a kiképzésembe, akár akarom akár nem. Úgy gondolom, hogy zs iskolától csak jobb lehet,  vagy nem. Amikor vége lett az órának meg sem vártam, hogy a tanár azt mondja "Vége az órának" csak felálltam, elkezdtem rohanni hazafelé és vissza se néztem. Az sem érdekel, ha kirúgnak az iskolából, hiszen azt sem tudom minek járok, amikor úgy is mindenki utál. Ezekkel a gondolatokkal a fejemben érkeztem haza. Kinyitottam a hűtőt majd kivettem belőle az ebédemet, amit még anyu készített nekem tegnap, gyorsan megettem aztán rohantam is tovább. Már kint voltam a kertben, amikor eszembe jutott, hogy figyelmeztettek, hogy a tojást ne hagyjam otthon. Egy határozott mozdulattal irányt változtattam és egyenesen a szobám felé mentem, a lépcsőhöz érve kettesével vettem a fokokat. A tojás most is, mint mindig a helyén volt, ám amikor hozzáértem villant egyet. Ezt a furcsa dolgot annak tudtam be, hogy túlságosan izgatott vagyok és emiatt már hallucinálok is. A tojást óvatosan beleraktam a táskámba, nem akartam, hogy összetörjön. A kapunál Banky már várt rám. Hogy honnan tudom a nevét? Beszélgettünk. Nem hittem volna, hogy egy ekkora embernek ilyen gyerekesnek mondható nevet adtak. Amikor a falu széléhez értem, már távolból láttam, hogy Syen áll ott. Apró termetét akárhol megismerem.  

- Jó napod. - köszöntem illemtudóan. 

- Üdvözöllek édes fiam. Örülök, hogy nem gondoltad meg magad. 

- Remélem nem fogom megbánni. - motyogtam inkább csak magamnak. 

- Parancsolsz? - fordul felém.

- Semmi, semmi. - mondom mosolyogva

- Reméltem, hogy eljössz, úgyhogy első nekiindulásra szeretném ha megismernéd a mesteredet, aki megtanít majd mindenre.

- A mesteremet? - néztem elkerekedett szemekkel.

- Azt gondoltad, hogy én foglak kitanítani.  Dehogyis, már nem bírnám.

 Csak bólintottam, majd elindultunk a város szíve felé. Egyre több ember láttam, minden ki serényen dolgozott, de valahogy mégsem voltak boldogak az emberek. Mintha valami hiányozna az életükből.

- Itt minden ember szomorú. 

- Próbálnak megélni, de mióta Bernath király meghalt és helyébe Jared király lépett azóta mindenki boldogtalan. Főleg itt Vadvölgyén, ahol az emberek a sárkányokkal éltek,  de mostanra vagy legyilkolták szegény teremtményeket vagy ha még tojásként elvették a gazdájuktól. - mondta szomorúan Syen.

- Vadvölgye? - kérdezek vissza.

- Idővel fiacskám mindenre fény derül. 

Közben megérkeztünk egy kovácsmester házához. A házból kopácsolás hangja hallottszott ki, valaki eléggé benne volt a munkában. Syen kopogás nélkül nyitott be, úgy tűnt tudja, hogy kit kell keresni. Amikor beértünk hatalmas helyiség tárult a szemem elé, mindenféle megmunkált fém, de voltak félkész és készen lévő tárgyak is. A lobogó tűz árnyékot vetett a falra és olyan volt, mintha táncolnának. Megbabonázott.

- Had mutassam be Vincentet. - csak a mondat végét kaptam el, annyira lenyűgözött a kályhában lobogó tűz. - Ő fog felkészíteni mindenre. 

- Szia kölyök. - köszönt rám egy elég vaskos férfi, a feje tetején fekete göndör haj és mellé körszakáll.

- Jó napot. - fogtam kezet a férfivel, az pedig majdnem eltörte a kezemet.

- Hmm... Pár hónap múlva, már te fogod eltörni az én kezemet. Muhaha. - nevetett. 

Nevetésétől az egész ház zengett én pedig attól féltem, hogy ránk szakad a plafon. Ezután engedélyt kaptam, hogy szétnézhetek a műhelyben, csak ne nyúljak semmihez. Örömmel jártam körbe a helyiséget mindent tüzetesen megvizsgáltam, volt egy térkép a falon, ami előtt elég sok időt álltam. Az írást fejtegettem éppen, amikor észrevettem, hogy Vincent mellém lépett. 

- Ez Sárkányfölde térképe. 

- Milyen nyelven van? 

- Rovás írással van, szeretném ha megtanulnád ezt az írásmódot. Gyere. - intett

Egy másik szobába vezetett, ahol egy asztal volt mellette pár székkel. Miután mindketten helyet foglaltunk elkezdett mesélni egész Sárkányföldéről. Sárkányföldét 10 nagyobb egységre lehet tagolni, balról jobbra a következők; Vadvölgye, Szárnyasvidék, Vasmegye, lápvidék, Tündelak, Törpezug, Virágmező, Szelekfölde, Mézfölde és az egésznek a közepén ott fekszik Középfölde, ahol a király lakik. Elmesélte azt is, hogy az egész földet egy hatalmas burok veszi körül, ami a 10 városnak mondható részt is szétválasztja, így csak az átjutásra kijelölt kapukon lehet átmenni egyikből a másikba. Ám Középfölde kivétel, oda csak Virgámezőről lehet eljutni, de csak a buta vállalkozik ekkora feladatra. Ugyan is minden kapunál van egy őrző is, aki csak azokat engedi át, akiknek engedélyük van, a hívatlan betolakodókkal az őrzők csúnyán elbánnak.   

- Ezért gondold át most, hogy akarod-e ezt az egészet végig csinálni. Képes leszel megmenteni egész Sárkányföldét és visszaszerezni a sárkányokat? Nem kevés próbáltatáson kell túl esned ezért. Ha ki akarsz szállni most tedd meg.

- Nem akarok. - mondtam makacsul. Végre küzdhetek valamiért, nem futamodok meg.

Vincent csak bólintott, majd tovább kezdett mesélni. Egyszer régen ő is felkerekedett, hogy bejárja egész Sárkányföldét, de csak Lápvidékig jutott, ugyan is ott megfutamodott, állítása szerint, elég ocsmány fenevad őrzi a kaput. Viszont van, ahol könnyen átlehet jutni, mint például Vadvölgyéből Szárnyasvidékre, ott ugyanis egy sárkány volt az őrző, de mivel a Nagy Csatában minden sárkányt legyilkoltak, ezért nem őrzi senki azt a kaput. A kapukról annyit, hogy mindegyik máshogy néz ki, egyedül az Emberek világából vezető kép kapu egyforma, az egyik Vadvölgyébe vezet, amíg a másik a Szárnyasvidékre. Hirtelen annyi információ jutott hozzám, hogy már nem tudtam hova rakni őket.
- Nem értem. - sóhajtottam. - Jared királynak miért érdeke, hogy ne legyenek többé sárkányok? 

- Mert sok királyt azzal tudtak leverni, hogy sárkányokkal támadtak a vadvölgyi emberek. Ő ezt nem akarja megkockáztatni, így mielőtt elfoglalta a trónt első dolga az volt, hogy legyilkolták az összes sárkányt és a tojásokat is elkobozta, azóta mint láttad, egyik ember se boldog, mert a társaik fogságban vannak és eddig még senki nem vállalkozott arra, hogy végig járja a vidékeket és megküzdjön az őrzőkkel, majd a királlyal is, akinek viszont szintén van egy sárkánya. Ezért csak egy olyan ember tudja legyőzni, akinek szintén van. Továbbá mind a 10 területen más-más teremtmények élnek, itt Vadvölgyén a többség ember, Törpezugban értelemszerűen törpék laknak, akik általában minden harcba beszállnak, Tündelakban pedig tündék illetve tündérek laknak, ők az ártatlanság jelképei, így nem szeretnek harcolni, de nekik sem tetszik, hogy a sárkányokat eltiporták. Vadvölgye mellett van Szárnyaslak, a sárkányok régen gyönyörű szép körülmények között éltek ott, ám ha most látnád azt a területet, nem hinnél a szemednek mennyire rideg lett a táj. Minden élőlényt megviselt a sárkányok elnyomása, de főképp minket, ugyanis mi rengeteget vadásztunk a sárkányokkal, de így nem sok mindenünk maradt, illetve a sárkányok lelke össze van kötve a lovasával, egyik a másik nélkül szenved. 

- Miért nem fognak össze az emberek és szabadítják ki a tojásokat? 

- Mert nem mernek, ugyanis ha eljutnának Virágmezőig, onnantól a biztos halál várna rájuk, ugyanis a középvölgyére vezető kaput a király egyik hű szolgája őrzi a sárkányával. Az emberek várták a megmentőjüket és most itt vagy te. Már a megérkezésed előtt tudtok, hogy jössz. 

- Mégis honnan? Én azt se tudtam, hogy ideköltözünk, arról meg főképp nem tudtam, hogy itt van egy teljesen más világ. 

- Pár héttel ezelőtt Ejna egy bölcs öreg nő megjósolta, hogy jön a megváltás. Egy fiú, aki alig 15 éves megmenti egész Sárkányföldét és segít békét teremteni. 

- Ez lennék én? 

- Nagyon úgy tűnik. 

Ez után a sok információ után, muszáj voltam hazamenni. Elfáradtam és át kellett gondolnom az egészet. Én mint hős? Lehetetlen. Még az osztálytársaimmal sem tudok megbirkózni  nem hogy egy herceggel és a sárkányával. Ezekkel a kételyekkel a fejembe bújtam be az ágyba és magam mellé raktam a tojást.