Nem tudom miért kezdek el mindig sírni, amikor vele beszélgetek. Egyszerűen hagyom, hogy az emlékek átjárjanak és a szememben gyülemlő könnyek lassan lefolyjanak az arcomról.
Nem tudom, hogy ő hiányzik-e, vagy csak a rengeteg emlék, amit átéltünk vagy talán mindkettő?
Akárhányszor feljön valami régi emlék, amiről beszélgetünk kicsit, azt várom azt mondja " hiányzol", de semmi ilyen nem történik. Nem mondja már többet, azt hogy "szeretlek" és szája nem érinti már többet az enyémet.
Amikor még együtt voltunk sok jó dolgot éltünk át, de voltak rosszak is. Az utóbbiak mára lehalványultak és csak a jók maradtak, első randi, első csók, a hülyülések, film nézések, minden itt van, a szívemben. hiányzik :/// ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése